Ha valakinél inzulinrezisztenciát állapítanak meg, az nem egy jó hír. De nézzük, hogy vajon a ketogén diéta segíthet-e az inzulinrezisztencián!
Ebben a cikkben a külföldi álláspontot mutatom be. Tisztában vagyok vele, hogy Magyarországon egy másik „kezelési módszer” van elterjedve. Viszont ha rákerestél ezekre a szavakra így együtt: ketogén diéta inzulinrezisztencia, akkor lehet, hogy a sztenderd diéta neked sem hozta meg a sikert vagy az állapotod javulását.
Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a ketogén diéta elkezdése előtt és alatt orvossal és dietetikussal is konzultálj és nagyon figyelj szervezeted jelzéseire.
Ketogén diéta inzulinrezisztencia: a tudományos háttér
Egy átlagos amerikai ember naponta 225-325 g szénhidrátot eszik. (Saját megjegyzés: Szerintem a magyarok is közel lehetnek ehhez, tekintve hogy a magyaros ételekben már alapból sok keményítő és szénhidrát van, de sokan ezekhez még pluszban szoktak enni pl. fehér kenyeret is.)
Minden egyes alkalom, amikor szénhidrátot eszel – mindegy, hogy az egyszerű vagy összetett szénhidrát -, inzulinválaszt fog kiváltani a szervezetedben.
A szervezetünk képes szénhidrátokkal és ketontestekkel is működni, azokból is energiát nyerni. Amint ez az átállás megtörténik, mivel kevesebb glükóz lesz a véredben, kevesebb inzulinra is lesz szükség, így javul a szervezet inzulinérzékenysége is.
Ráadásul a ketogén diéta egy szénhidrátban szegény, zsírban gazdag étrend, így még éhes sem leszel.
A ketogén diéta hatására a fogyás is beindulhat, így még inkább javulhat az inzulinrezisztencia.
Ketogén diéta – inzulinrezisztencia: kutatások
Most röviden bemutatok néhány ketogén diéta – inzulinrezisztencia témában folytatott kutatást. Mindegyikhez odaírom a pontos forrást, így utánuk tudsz nézni részletesebben.
Egy 2005-ös kutatásban 10 elhízott, kettes típusú diabéteszes vett részt. 2 hétig voltak ketogén diétán. Ennek eredményeképpen javult a résztvevők inzulinérzékenysége és csökkent a hemoglobin A1c (HbA1c) szintjük. Utóbbi egy átlagos vércukorszintet jelent, az utóbbi néhány hónapra vonatkozóan.
(Forrás: Boden, Guenther, et al. “Effect of a low-carbohydrate diet on appetite, blood glucose levels, and insulin resistance in obese patients with type 2 diabetes.” Annals of internal medicine 142.6 (2005): 403-411.)
Egy 2006-os kutatásban 83-an vettek részt, három csoportra osztották őket. Volt:
- egy zsírszegényen (70% szénhidrát, 10% zsír és 20% fehérje);
- egy telítetlen zsírban gazdagon (50% szénhidrát, 30% zsír és 20% fehérje);
- és egy szénhidrátban szegényen (4% szénhidrát, 61% zsír és 35% fehérje)
étkező csoport. Mindegyik csoport ugyanannyi kalóriát fogyasztott.
Mindkét zsírban gazdagabb étrend esetén javult az éhomi inzulinszint, a ketogén jellegű étrendet követőknél az étkezés utáni vércukor- és inzulinválasz szignifikánsan alacsonyabb lett, mint a másik két csoportnál.
(Forrás: Noakes, Manny, et al. “Comparison of isocaloric very low carbohydrate/high saturated fat and high carbohydrate/low saturated fat diets on body composition and cardiovascular risk.” Nutrition & metabolism 3.1 (2006): 7.)
2009-es és 2010-es vizsgálatokban is azt állapították meg, hogy más diétával is értek el inzulinszint csökkenést, de nagyobb mértékű volt a csökkenés ketogén diétán.
(Forrás: Yancy, William S., et al. “A randomized trial of a low-carbohydrate diet vs orlistat plus a low-fat diet for weight loss.” Archives of internal medicine 170.2 (2010): 136-145.)
Ketogén diéta inzulinrezisztencia: összefoglalás
Ahogy a bevezetőben is mondtam, a ketogén diéta elkezdése előtt és alatt orvossal és dietetikussal is érdemes konzultálni. Én magam is jártam olyan diétás oktatáson, ahol elhangzott, hogy a fogyni vágyók válasszanak mindenből zsírszegény változatot, ez lesz számukra a siker kulcsa. A fenti kutatásokból számomra pont az látszik, hogy ez nem így van. Ha a klasszikus diéta nem válik be, akkor érdemes alternatívát keresni. A legeslegfontosabb és legmegbízhatóbb jelzőrendszerünk pedig a testünk. Figyelj nagyon a jelzéseire.
Források:
